A Budai Gyermekszempont Általános Iskola 2016-ban három osztállyal – első, harmadik és ötödik évfolyam – és 60 tanulóval kezdte meg működését. Az iskola évről-évre újabb osztályokkal bővül, a maximális létszámot – a 8 évfolyam esetén 160 főt – legkorábban 2019-ben érheti el.

A jelenlegi épületben az ideális technika és infrastruktúra csak 92 tanuló számára biztosítható, így a komoly kihívás számunkra a megfelelő új épület megtalálása. Az új épület megtalálása azért is fontos, mert az 2018 végére elkészül a köznevelés mind a 12 évfolyamát átfogó programunk, amiben az általános és középiskola mellett a szakképzés szakoktatás felé történő nyitás is kulcsszerepet játszik.

Rendszerpedagógián alapuló módszerünk, az oktatásfejlesztést előtérbe helyező innovatív programjaink közül bármelyik adaptálható a jelenlegi általános és a középiskolákban így a Gyermekszem. Pont Iskola és program lehet a Jövő Iskolája, a hiányzó láncszem az alternatív iskolák és a köznevelési intézmények között.

A Jövő Iskolája egy, a XXI. század kihívásaira folyamatosan reflektálni képes, a rendszergondolkodást előtérbe helyező oktatási intézmény, ahol nagy hangsúlyt kap a valódi kompetenciafejlesztés, ami kiemelten figyel a munkaerő piaci kihívásokra.

A romló köznevelési eredmények, az, hogy rosszul szerepelünk a PISA-teszteken egyértelművé tették, hogy a régi mítosszal szemben a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Ennek legfőbb magyarázata, hogy a magyar iskolákban még mindig meghatározó, a lexikális tudás, miközben a világban sokkal fontosabb az, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami látványosan nem megy nagyon sok magyar gyereknek – sem szövegértésben, sem természettudományos területen, sem matematikában. A másik alapprobléma szintén régóta ismert, de a PISA-számok ezt most még inkább megerősítik: a magyar iskolarendszer túl egyenlőtlen és túlságosan szegregált. A friss PISA-adatok szerint a 35 OECD-ország között a családi háttér nálunk határozza meg az egyik legerősebben a tanulói eredményeket – vagyis az otthonról hozott különbségeket az iskolák többsége nem képes kompenzálni. Ezt ráadásul a PISA-n kívül megerősítik a TIMSS adatai, sőt, az országos kompetenciamérés is. A felmérések szerint a magyar diákok közel 20%-a funkcionális analfabéta, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok. Ugyancsak az átlagnál rosszabbul teljesítünk a szociális készségek területén is, a magyar diákok számára nehézséget okoz a kooperáció.

Pedig a negyedik ipari forradalom munkaerő-piacra gyakorolt hatása, nemcsak hazánkban de az egész világon az egyik legégetőbb probléma. A jövő munkavállalóival szemben a digitális technológiák alkalmazása már alapszintű elvárás. A legtöbb szakmában elvárás lesz a felhasználói szintű informatikai tudás, és a digitális környezetben történő munkavégzés. Emellett a legfontosabb készségek, a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, az együttműködés, az érzelmi intelligencia, a döntéshozatali képesség és a kognitív rugalmasság. Vagyis nem elegendő a számítástechnika ismeretek oktatása, szükség van az alapvető szociális és kognitív képességek fejlesztésére is. Ahogy a Digitális Oktatási Stratégia fogalmaz a digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre mindenkinek fel kell készülnie, hiszen 20. századi tudással senki nem lehet versenyképes a 21. században. Fontos ugyanakkor, hogy a digitális oktatás ne a hagyományos oktatás digitális eszközökkel támogatott változata legyen, hanem szemléletmódjában, módszertanaiban, követelményrendszerében is új, a digitális kor kihívásaira reflektáló nyitott oktatási környezet jöjjön létre.  

A felsorolt kompetenciák elsajátításának igazi terepe az alapfokú oktatás, és ez kiemelten igaz a szociális készségek és a rendszerszintű gondolkodás elsajátítása esetében. Minél később kezdi el egy gyermek ezek elsajátítását, annál kevésbé épül be a mindennapjaiba. Minél inkább hagyjuk, hogy ne az oktatás alapozza meg ezeket, hanem az egyéni készségek és családi háttér eredményeként legyen képes ezeket elsajátítani, annál kevesebb sikeres gyermek lesz és annál kevesebb megfelelő munkavállaló a cégek számára. Pedig ezek a készségek taníthatóak, elsajátításukat a jövő iskolájának kell felvállalnia!