A Budai Gyermekszem.Pont Alapítványról

pdf
Az alapítvány tevékenységének ismertetője PDF formátumban
pdf
Téglajegy információk letöltése

Célok

A Gyermekszem.Pont Alapítvány átfogó célja a magyarországi (elsősorban az általános iskolai) oktatás / nevelés számára szükséges szemléletváltás elősegítése, a pedagógiai módszertan korszerűsítése / modernizálása annak érdekében, hogy az oktatás a  XXI. század újfajta kihívásainak meg tudjon felelni.

Gyermekszemmel

Az alapítók és az Alapítvány létrehozását támogató szülők, pedagógusok egyöntetű véleménye, hogy az iskolai nevelés akkor hatékony és eredményes, ha a pedagógus a tanuló egyéni tempóját, képességeit, motivációját, valamint életkori sajátosságait figyelembe véve, tudatos pedagógiai koncepció mentén, nagyfokú következetességgel, de támogató szeretettel, „gyermekszemmel” nevel.

Művészeti nevelés, idegen nyelvi és digitális kompetencia fejlesztése

Az Alapítvány célja a művészeti nevelés beépítése az iskolai oktatás / nevelés mindennapjaiba, a művészetek és a közismeret egymást támogató, párhuzamos tanulásának népszerűsítése. Az alapítók vallják, hogy a művészeti nevelés, így különösen a tánc, az ének, a zene képes kapcsolatot teremteni a világ harmóniáival és egészséges lelkű, a világra nyitott, érdeklődő fiatalokat, felnőtteket teremt. A művészeti nevelés mellett, az alapítvány kiemelten fontosnak tartja az idegen nyelvi és a digitális kompetencia fejlesztését, hisz e két terület jelentősége napjainkban vitathatatlan.

Pedagógusképzés

A Gyermekszem.Pont Alapítvány, a fent említett oktatási intézmény megalapításán túl a magyarországi oktatás / nevelés szemléletváltásának elősegítése érdekében olyan elméleti és gyakorlati tudást szeretne átadni elsősorban alulról induló kezdeményezések formájában, amely a hazai pedagógusok mindennapi munkája során hasznosítható és a pedagógus minősítés folyamán is alkalmazható.

A Budai Gyermekszem.Pont Általános Iskola és Komplex Művészeti Mozgás és Nyelvi Központ

A Gyermekszem.Pont Alapítvány átfogó célja megvalósítása érdekében, a fenti szemléletmódnak megfelelően, elsődleges tervei között szerepelteti a Budai Gyermekszem.Pont Általános Iskola és Komplex Művészeti, Mozgás és Nyelvi Központ megalapítását 2016 őszétől.

A Központban – mintegy nyitott műhelyként – a legkisebb és a legnagyobb gyermek is megtalálhatja a számára legideálisabb, legérdekesebb szabadidős elfoglaltságot, hiszen a művészetek, a mozgás és a nyelvek minden területét lefedik a képzéseink.

Kooperáció

Pedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a közös munka, a kooperáció fontosságára, így az egyes tagozatokon tevékenykedők, egy-egy téma köré csoportosulva, rendszeres bemutató előadásokat tartanak majd, ahol egy színvonalas produkció keretein belül láttatják fejlődésüket. A Központ által kínált széles tevékenységrepertoár biztosítja az intézménybe járó gyermekek számára a megfelelően színvonalas szakkör foglalkozásokat, amelyek az egész napos iskola rendszerében beépülnek majd az órarendi keretbe, így valóban megvalósul a komplex személyiségfejlesztés.

Az inklúzív szemlélet megvalósulása a Budai Gyermekszem.Pont Általános Iskolában

Az eltérő vagy speciális nevelési igényű gyermekekre korábban úgy tekintettek, mint a normálistól eltérő, tőlük valamiben elmaradó gyermekekre. Ebből következően a fogyatékosság elsősorban az egyén problémája volt. Ez a modell tehát kizárólag az egyén megváltoztatásával képes eredményt elérni, az egyént akarja alakítani egy külső elvárás feltételezett társadalmi norma alapján. Ennek megfelelően a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásának, nevelésének célja is elsősorban a hiányzó képességek pótlása, fejlesztése volt. Természetesen az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret kapott az integrált nevelés. A fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttnevelését megvalósító integrált intézményekben viszont jellemzően csak a legjobb képességű, az átlagostól kevésbé eltérő gyermekek voltak sikeresek, nekik volt lehetőségük igazán tanulni, vagy továbbtanulni. Az iskolák elsősorban kedvezmények és felmentések segítségével próbálták könnyebbé tenni a speciális nevelési igényű tanulók előrejutását. Ez azonban hosszabb távon önbecsapás, hiszen az elsajátítandó ismeretek mennyiségének csökkentése, vagy a számonkérés hiánya, a megszerzett tudás minőségét és mennyiségét is csökkenti.

Társadalmi modell

Ebben a modellben tehát az oktatási nevelési intézmények célja is az, hogy a környezeti és a személyes tényezők alakításával a gyermek adott állapotában a választott tanulási tevékenységben való minél teljesebb részvételt biztosítsák.

A fogyatékos emberek társadalmi mozgalmainak hatására azonban az orvosi modellt az elmúlt években felváltotta, a társadalmi modell. Ebben a modellben az egészségi állapot egy semleges adottság, nem valamitől eltérő, nem valami, ami elromlott. Ebben a modellben a központi elem a funkciók, a tevékenység és a részvétel közötti kölcsön-hatás. És ebben a modellben már hangsúlyosan jelennek meg a környezetei és személyes tényezők is. Ennek a modellnek nem csak az a következménye, hogy többé nem tekinthetünk úgy a fogyatékosságra, mint ami csupán a személy egyéni problémája, hanem az is, hogy mivel környezeti elemek kölcsönhatásáról van szó, a változás nem csak az egyén megváltoztatásával „megjavításával” lehet eredményeket elérni, hanem a környezet alakításával is.

Az inklúzív szemlélet módszertana

Összhangban a nevelő-oktató munka céljaival, feladataival, eszközeivel és eljárásai módszereivel a Gyerekszem.Pont Általános Iskola módszertanilag kifejezetten kedvező környezetet biztosít az eltérő képességű tanulók együttes nevelésére és fejlesztésére.

Iskolánkba, a mindenkori osztálylétszám 20 %-ban fogadunk be sajátos nevelési igényű gyermekeket, konkrétan látás-és hallássérültet, enyhe értelmi fogyatékost, enyhe autizmus spektrumzavarral élőt, valamint egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdőt, pl. tanulási zavaros gyermekeket.

A tanórákon a feladat jellegétől függően az egyes tanulók végeznek differenciált egyéni munkát, páros munkát és kisebb csoportos munkát is. A korábban ismertetett (társadalmi) modell alapján, a feladat megtervezése nem jelent mást, mint a tanulók képességei és készségei alapján annak kialakítását, hogy a tevékenységben a készségeik és képességeik alapján a lehető legmagasabb részvételi arányt tudjuk biztosítani valamennyi tanuló számára. A pedagógus biztosítja a lehetőségét annak, hogy a tanulók, egyéni tempójukban haladva, a versenyeztetést elkerülve legyenek képesek a tananyag elsajátítására.

Differenciált tanulásszervezés

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Az inklúzió kétirányú folyamat, hiszen a tanulócsoport valamennyi tagját fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Ennek eredményeként a rendszerpedagógia szempontjából a speciális nevelési igényű gyermekek együttnevelése elsősorban nem konfliktushelyzetet, hanem lehetőséget jelent.

A rendszerpedagógia, mint átfogó pedagógiai koncepció, a Budai Gyermekszem.Pont Általános Iskolában

Az intézményi átfogó pedagógiai koncepciót rendszerpedagógiának nevezhetjük.

A fogalom, azaz a rendszergondolkodás, rendszerszemlélet nagyvállalati környezetben jól ismert már. A rendszergondolkodó legfőbb jellemzője a holisztikus látásmód, az összefüggések gyors felismerésének képessége, a fejlett kritikai gondolkodás, valamint az ismeretek önálló elsajátításának képessége.

A rendszergondolkodás pedagógiai kontextusban, azt támogató konkrét gyakorlati módszereken keresztül valósulhat meg. Rugalmas, tág kereteket biztosító koncepcióról van szó, amely keretek az új pedagógiai trendeket követve folyamatosan tágíthatóak.

A pedagógiai módszerek kiválasztása, a tanórai keretek közötti megvalósítása egy hosszabb tréning, majd azt követő folyamatos monitoring eredménye, amely során pedagógusaink tudatosan, önmagukra állandóan reflektálva nevelnek a világra nyitott, gondolkodni képes, kreatív, kiegyensúlyozott kisgyermekeket.

Pedagógiai módszerek

A pedagógiai módszerek között kiemelhető a projekt alapú oktatás, ami legtöbbször kooperatív csoportszervezés mentén valósul meg. Mindemellett a gyermekek megismerkednek a pedagógiai környezetben megvalósítható animáció készítéssel is, amely alternatívája lehet akár a hagyományos számonkérésnek is. Pedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a használható tudás átadására, így kiemelt szerepet kap a tanórákon az interakció, ellentétben a hagyományos munkaszervezés tranzaktív jellegével.

Iskolánkban mindemellett kiemelt szerepet kap – az országban egyedülállóként – az inkluzív szemlélet, így a mindenkori osztálylétszám 20 %-ban fogadunk be sajátos nevelési igényű gyermekeket a közösségbe. Hiszünk abban, hogy ennek eredményeképp a hozzánk járó gyermekek szociális kompetenciája valóban fejlődik majd. Az érzékenyítés hatására a tolerancia, az empátia a türelem, az asszertív kommunikációs készség gyermekeink számára természetes készségek lesznek majd.

A rendszerpedagógia népszerűsítése, újabb iskolák…

A Gyermekszem.Pont Alapítvány a fenti pedagógiai koncepció mentén működő, ősszel induló általános iskoláját mintegy „minta iskolaként” hozza létre, hisz a rendszergondolkodás gyakorlata kiválóan be tud épülni a hagyományos köznevelési keretek közé is. Az alapítvány tervei között szerepelteti a koncepció népszerűsítését és terjesztését, országos szinten, franchise rendszerben, amelyhez partnereket, együttműködőket, új iskolaalapítókat keres.

Nyári napközis táborunk: Több, mint Tábor

A Gyermekszem.Pont Művészeti Központ őszi indulását megelőzően, az alapítvány nyári komplex tematikus napközis táborokat szervez, ahol az alkotásé, a táncé, a sporté és a játékos nyelvtanulásé a főszerep. A változatos témák közül ki-ki kedve szerint válogathat.

A tábor – nem véletlenül – a Több, mint Tábor nevet kapta, hisz bízva a gyermekekben úgy hisszük, hogy nyáron – amely időszak a felhőtlen kikapcsolódásról kell, hogy szóljon – a gyermekeknek meg kell adni arra a lehetőséget, hogy maguk válasszanak a számukra legérdekesebb témák közül, anélkül hogy komolyabban elköteleződnének egy-egy téma irányába.

Nem klasszikus tematikus táborról van tehát szó, sokkal inkább egy érdekes utazásról a „témák világába”, ahol a cél az érdeklődés felkeltése, a gyermeki természet kíváncsiságának kielégítése.